"Ilyenkor - így karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok: mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése."(Fekete István) Már megint karácsonyhoz ...

Ilona tanítónénit is hátrahagyva, beléptem diákéveim harmadik szakaszába, az ötödik osztályba. Újabb kihívások, újabb örömök és bánatok tarkították gyerekkorom eme szakaszát. Tanárok jöttek a tanítónéni helyett, meg kellett szokni őket. Újabb iskolatársakkal is bővült osztályunk, mivel ...

Karácsonyról már írtam kétszer is, akkor most legyen a húsvétról is szó. Szép emlékeim vannak róla, bár a locsolkodás meg a locsolókra várakozás szertartása sosem tartozott a kedvenceim közé. Gyerekkoromban inkább azt szerettem, mikor a testvérem hazajött a sok szebbnél-szebb festett tojással.A legszebbeket megőriztük ...

Írhatnék mindennapjaimról , érzéseimről, bár azt sem tudom vannak-e még ebben a covid nyomoruságban. Ma a páromnál ébredtem kora reggel, bár nem is volt olyan korán, hiszen, mint már olyan régről, sétáltattuk az órát visszafele. Én mától 5 napig szabadságon vagyok, de neki mennie kellett dolgozni. Kaptam egy finom presszó kávét sok tejhabbal. ...

Az óvodát és Erzsébet óvonénit hátrahagyva, szomorú szívvel léptem zsenge gyerekkorom második szakaszába: az elemi iskolába. Az osztályterembe csak hosszas huza-vona után voltam hajlandó belépni. Apja húzott, anyja tolt, vagy fordítva, de sírva-ríva, szipogva és hüppögve ültem be az iskolapadba. Ilona ...

Szólhatnék pár szót a munkáról, elvégre nem élhetünk úgy, hogy ne legyen életünk meghatározó része. Tisztelet a kivételnek, a bíborbanszületetteknek, kik ezüstvillával a szájukban lépnek csodálatos világunkba és megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy dúskáljanak a jóban, anélkül, hogy kisujjukat mozdítanák valamiért. Dolgoznak helyettük a rabszolgák. Szóval kezdem a legelején. Ha úgy vesszük, akkor gyerekkorunkban az első "munkahelyünk" az óvoda. Ott már feladataink vannak, ...

Ilyenkor - így karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok: mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése." (Fekete István) Úgy látszik, mindig így karácsony táján jön rám az írhatnék. Talán, mert minden ünnep közül a karácsony állt és áll legközelebb a szívemhez. Csodás karácsonyok, havas, fényes, varázslatos, családi ünnepek. A Fény elbűvőlő megszületése. ...

"Ilyenkor - így karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok: mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése." (Fekete István) Folytatom, mert emlékezni szeretnék, és nosztalgiázni. Nyafognék is, de most már késő... Mindig szerettem a karácsonyt. Minden havas volt, szép fehér, puha, vastag lepel borította a tájat. Gyerekkoromban nem tűnt halotti lepelnek, most már ...

"Ilyenkor - így karácsony táján - a magányos szobák még magányosabbak, a régi puszták még csendesebbek, de az emlékek élőbbek és kedvesebbek, olyanok: mint az elmúlt idők és elmúlt barátok halk, puha ölelése." (Fekete István) Ilyenkor, karácsony táján mama megfőzte a mákot a mákos bejglinek. Isteni finom volt. Vízben főzte, mert a tejtől megszürkül - mondta. Cukorral, vaníliával, citromhéjjal és egy-két kanál barack lekvárral ízesítette. Kint hűlt a teraszon, fényesen, ...